Partiscum Mobil Planetárium

Holdhalót hozott a Mikulás

A piros kabátos rénszarvashajszoló a gyerekeknek csokit, virgácsot, a csillagász érdeklődésű felnőtteknek pedig holdhalót hozott. A halo egyfajta légköri fényjelenség gyűjtőneve, melyek a cirruszfelhők jégkristályai nyomán jönnek létre a Nap vagy a Hold körül.

A halo a Napot, vagy a Holdat körülvevő fehér, esetenként vöröses színben pompázó gyűrű, ami a cirrusfelhőkben lévő lap- és oszlopkristályok oldallapjain bejutó fény hatására jön létre. A Nap körül is megfigyelhető, de a Hold gyengébb fénye miatt sokkal többen láttak már ilyen „holdudvart”, mint a Nap körüli halot.
A körív lehet teljes, vagy csak részben látható, ám a Holdtól való távolság minden esetben 22 fok. Ezt a kinyújtott karunk széttárt ujjainak segítségével mérhetjük le: a hüvelykujj s a kisujj között nagyjából 22 fok a távolság, tehát ha a hüvelykujjunkkal érintjük a Holdat, a körív valahol a kisujjunk hegyénél lesz. A 22°-os halo az égen jelentős kiterjedéssel bír, éppen ezért főleg az egész eget beborító cirrostratusokon alakul ki. A halo tartós jelenléte melegfront érkezésére utalhat.
A képeken Hold alatt látható igen fényes „csillag” a Jupiter bolygó, mely az idei téli égbolt egyik legfeltűnőbb látványossága. Hasonló égi jelenségekről a Légköroptikai weboldalon olvashatnak.





Az MCSE Szegedi Helyi Csoportjának 2011-es találkozója

Ezúttal rendhagyó helyen, a szegedi Százszorszép Gyermekházban tartotta éves találkozóját a Magyar Csillagászati Egyesület Szegedi Helyi Csoportja. Az MCSE-SZHCS 2011 – kívülállók számára igen rejtélyes betűkódú – találkozóra a szombati munkanap ellenére több mint harminc érdeklődő gyűlt össze, hogy meghallgassa az elmúlt év jelentősebb, előadóiban vagy épp témájában szegedi kötődésű csillagászati újdonságait, híreit.

A találkozó megnyitásakor Sánta Gábor bejelentette, hogy Garami Ádám lemondása miatt ezentúl ő vezeti a szegedi csoportot. Ezt követően Szatmáry Károly számolt be a Szegedi Csillagvizsgáló jelenlegi állapotáról, az ott folyó munkálatokról, mellyel a megsüllyedt és megrepedt épületet próbálják helyrehozni. Az intézmény építése során évtizedekkel ezelőtt elkövetett tervezési és kivitelezési hibák, valamint az újszegedi agyagos altalaj és a talajvíz okozta azokat a sorozatos repedéseket, melynek eredményeképp közel egy hónapja a közönség nem látogathatja a csillagvizsgálót.
A megerősítés során speciális módszerrel „húzatják össze” az épületet, majd a belső javítás-festés, és a terasz újraburkolása után várhatóan jövő tavaszra nyithatja meg a látogatók előtt a kapuját a csillagvizsgáló.


„Mizu… mizu… mizu… Baján és országszerte?”

A szegedi parkolási mizériát túlélő és a terembe „üstökösként” beeső Hegedűs Tibor rövid technikai szünetet követő előadásában számolt be a Bajai Csillagvizsgáló jelenlegi helyzetéről. A kormányzat a megyei önkormányzatoktól szerte az országban vesz át intézményeket és feladatokat, mely Baján a csillagvizsgálót is érinti. A jelenleg is folyó tárgyalások kimenetele után dől majd el az, hogy ki lesz a továbbiakban a fenntartója a nagy múlttal rendelkező és sok tudományos eredményt is magáénak tudó intézménynek. Hegedűs Tibor többek között bemutatta az új beszerzésű szűrőváltót, mely az 50cm-es BART-ra – a Bajai Asztrofizikai Robot Távcső – kerül felszerelésre.
Örvendetes eseményekről is hallhattunk, így többek között arról, hogy az ELTE Lágymányosi épületének tetején évtizedek óta üresen álló gömbbe szeptember végén „beköltözött” az ország első digitális planetárium projektora. Változások előtt áll Pécsett, a Zsolnay Kulturális Negyedben felépített planetárium sorsa is, mivel a tárgyalások a tulajdonos és az üzemeltető között elmozdultak a holtpontról. Ugyan az átadás időpontja csúszik, de mégis haladnak a bakonybéli Pannon Csillagda építési munkái, ahol 421 millió forintos projekt keretében egy tudományos igényű, csillagászatra épülő turisztikai élménycentrumot alakítanak ki. Egy állandó kiállításon az űrkutatás fontos lépcsőin keresztül egészen korunk űrturizmusáig vezetik majd a látogatókat, ahol szkafander, vizuális installációk, az Opportunity és Spirit marsjárók életnagyságú másolatai lesznek láthatóak. Itt is kialakításra kerül egy planetárium, ahol szintén digitális projektor fog majd működni.
Gyakorlatilag finisébe érkezett a balatonfűzfői „Balaton csillagvizsgáló–Leader Kultúrközpont” projekt, mely 53,3 millió forintos támogatásból valósult meg. Szintén uniós pályázati pénzből épül a Hegyhátsáli Csillagda, ahol jelenleg a kupolatoronynál tartanak.
Hegyhátsálról indították el az első magán-meteorológiai ballont is, mely értékes információkat szolgáltatott a magaslégkör állapotáról. Az indításról és a szonda megtalálásáról is hallhattunk érdekességeket. Folytatódik a szlovákiai Csallóközben az UMa Observatórium építése is, ahol szintén a kupolatoronynál tartanak.
„Ennyi építkezés és beruházás láttán elgondolkoztat az, hogy akkor most van válság, vagy nincs válság?” – tette fel a kérdést az előadás végén Hegedűs Tibor. „Mindenesetre örvendetes, hogy ennyi figyelemreméltó kezdeményezés fordult a végső megvalósítás felé.”

„Most pedig szöveges előadás következik”

És az Úr a 10 a nagyon sokadik napon megteremté a laptopot… majd rögvest elvevé annak energiáját… s enyészeté vala az csodálatos töltőberendezés… s lőn világosság, és lőn szöveges előadás… melyet az együvégyűltek élvezettel hallgatának vala…

Ha modernkori bibliaórán vettünk volna részt, így is kezdődhetett volna Mizser „Tengerész” Attila előadása, mivel elhozta ugyan laptopját, rajta sok szép horvátországi képpel, azonban töltő és tárolt elektronok híján a fotók „beragadtak” a gépébe.
De így is élvezetes volt mindaz a történelmi, turisztikai és csillagászattörténeti kalandozás, amit a Fiumétól Rijekáig című előadásában hallhattunk. Megtudhattuk, hogy az MCSE főtitkára bizony komoly tengerészmúlttal rendelkezik, hiszen ifjúkorában több mint ötven napot töltött el egy magyar tengerjárón – és nem egy magyartenger-járó balatoni hajón –, ráadásul igen fontos matrózpozícióban. Sósvízi tevékenységére való tekintettel ugyan rumot nem nagyon fogyaszt, viszont az MCSE és a tengerész társadalom számára is örvendetesnek bizonyult, amikor – kolumbuszi-felfedezések hiányában – úgy döntött, hogy inkább a szárazföldön, mégpedig az égi tünemények megismerésével folytatja további munkásságát, és az MCSE „kapitányaként” igazgatja az amatőrcsillagászat szálkás kormánykerekét.
Amellett, hogy hallhattunk Csermanek(Kádár) János és Konkoly-Thege Miklós le- és felmenői, valamint feltételezett balkézfelőli rokoni kapcsolatairól, megismerhettük Horvátország első csillagászati központját, ami Rijekában, a várostól 3 km-re található. Az impozáns nagyságú, küllemében azonban meglehetősen kubista látványt nyújtó épületegyüttesben obszervatórium és 50 férőhelyes planetárium is található, melynek kupolájára digitális projektor vetíti az égbolt látványosságait. Az évi több mint 50 ezer látogatót vonzó létesítmény a térség egyedülálló turisztikai és ismeretterjesztő központja.
Az MCSE főtitkárától számos olyan történetet is hallhatunk, melyben félig vagy épp teljesen őrült tudósok és furcsa figurák foglalatoskodtak a századforduló egyetlen magyar tengeri kijáratánál a csillagászat területén. Brač szigetén található kolostor- és obszervatórium-múzeumban a mai napig látható a régi, ma már csak alapjaiban létező fiumei csillagda műszeregyüttese.

Apróságok nagy dolgai a Naprendszer házatáján

Sárneczky Krisztián előadásában az apró égitesteknek – melyek ezer és milliószámra találhatók szűkebb kozmikus hazánkban – kutatásával, és a legújabb eredményekkel ismerkedhettünk meg. Az űrszondák, a földi robottávcsövek, valamint a hazai csillagászok legújabb, a VLT egyik műszerével végzett megfigyeléseinek „pro-publikációjában” egy figyelemreméltó üstökös távoli életébe pillanthattunk bele.
A nemrég lezajlott Draconida-kitörés igazolta, hogy a tudománytörténet és a régi csillagászati megfigyelések, valamint a gondos és sziszifuszi számítási munkák eredményeképpen akár meteoráramok, üstökösmaradványok is szinte percre pontosan előre jelezhetők.

Kráter-osztályok a Holdon

Az ebédszünetet követően Görgei Zoltán igazi Moonwalker-re, azaz holdsétára invitálta a hallgatóságot. Számos nagyfelbontású LRO fénykép, valamint hazai amatőrök által „elkövetett” szimultán észlelések rajzai és remekbeszabott itthoni holdfotók segítségével kalauzolta végig a közönséget égi kísérőnk fantasztikus részletekben, csodálatos kráterekben, rianásokban, hegyláncokban gazdag felszínén.
A legkisebb becsapódásnyomok, vulkáni kürtők bemutatása után sor került a „triesneckeri” és a „kopernikuszi” kráterekre, a mellettük található hasadékvölgyekre, óriási medencékre, és apró dómokra is.
„Tehát észleljük a Holdat!” – zárta a holdsétát az előadó az MCSE holdészlelő szakcsoportjának örökérvényű felhívásával.

„A szupernóvák már a spájzban vannak!”

Vinkó József előadásában már a megaparszekek és a szupernóvák világába csöppenhettünk. A történeti visszatekintésben egy grafikonon keresztül láthattuk, ahogy az elmúlt évtizedekben hol távolabb, hol pedig közelebb fedeztek fel szupernóvákat. A jelenlegi tendencia szerint – mivel egyre közelebbi csillagrobbanások kerülnek a kutatók távcsövei elé – joggal feltételezhető, hogy a következő, ha képletesen szólva is, már a „spájzban történik”.
Az elmúlt időszak felfedezéseinek elemzésében számos olyan tényt, és publikálásra váró új fejleményt ismerhettünk meg, melyek akár alapjaiban is megrengethetik és – az előadó szavai szerint – „igen hangos ordításra” késztethetik a tudományos világot. Erre következtettek azokból a Hubble felvételekből is, melyeken az idei szupernóvák progenitora, azaz szülő-csillaga látható. A robbanás során kidobódott hidrogén, hélium, kalcium és számos más elem nyomainak elemzése – a „tankönyvi” szupernóvák megfigyelésén túlmutatva – olyan, eddig még nem vizsgált folyamatot feltételeznek, melyek mindenképpen érdemesnek mutatkoznak a nemzetközi csillagász társadalom felé való publikálásra.

Görög ég – rajzban és fotóban

Kernya János Gábor és Sánta Gábor előadásaiban megismerhettük a déli égbolt néhány, igen érdekes és hazánkból ritkán, de inkább egyáltalán nem megfigyelhető galaxisának észlelését, és az ehhez vezető 24 órás autóút részleteit.
A 2010-es krétai mélyégexpedíció mintájára idén a Peloponnészoszi-félszigetre utaztak az elszánt mélyegesek, hogy a Sculptor galaxishalmaz részleteiben mélyedjenek el. Az út során készített számtalan mélyégrajz, és csodálatos fotó, valamint asztrotájkép mutatja, hogy érdemes ezekre a tájakra elkalandozni. A görög táj, a mindenhol felbukkanó kolostorok és monostorok romjai, és nem utolsó sorban a görög ég látványa a céltudatos „asztro-turisták” számára felejthetetlen, részletekben gazdag, szinte fényszennyezésmentes élményt tud nyújtani.

Az előadásokban és érdekes történetekben gazdag szegedi napot – az amatőrcsillagászok körében elmaradhatatlan – csoportkép zárta, mely a Szegedi Csillagvizsgáló javítása miatt ezúttal egy belvárosi ház udvarán készült el. Mindannyian reméljük azonban, hogy a 2012-es év találkozójára már egy megújult csillagvizsgálóban kerülhet sor.
Illés Tibor

A találkozó csoportképe 120Mpx-es felbontásban
A 2011-es találkozó képei

Drakonida meteor-zápor

Hullócsillag-zápor várható 2011. október 8-9-én

Szombat estére várják a csillagászok a Draconida meteorraj maximumát, amely szerencsés esetben több száz hullócsillag feltűnését jelentheti egyetlen óra alatt – írja a hirek.csillagaszat.hu a Magyar csillagászati Egyesület hírportálja.

Ugyan az időjárási előrejelzések a hétvégére nem sok jót ígérnek, mivel egy kiterjedt frontrendszer felhőzete éri el hazánkat, a keleti tájakon élők – így mi is Szegeden – reménykedhetnek egy valódi hullócsillag-záporban.


Üstököstörmelék a Föld közelében
A Draconidák egy igazi XX. századi meteorraj, ugyanis az 1900-as évek előtt még nem létezett, pontosabban a meteorrajt létrehozó üstökös korábban nem keresztezte a földpályát. A számunkra lényeges változások 1898 októberében történtek, amikor az égitest megközelítette a Jupitert, melynek gravitációs tere megváltoztatta annak pályáját, így az akkor még ismeretlen égitest napközelpontja ezt követően már a földpályán belülre esett.
Az 1913-as újrafelfedezés után jöttek rá a csillagászok, hogy az üstökös egy új meteorrajt hozhat létre, melyet a későbbi években többször is sikeresen megfigyeltek, de az október 9-10-e környékén jelentkező áramlat nem mutatott különösen nagy aktivitást.

Meteorvihar
1933-ban, amikor európai megfigyelők a XX. század, sőt minden idők egyik legnagyobb meteorkitörésének lehettek szemtanúi. Az esti órákban jelentkező meteorvihar legaktívabb időszakában percenként 200-300 meteort lehetett látni, de feljegyeztek egy olyan öt másodperces időszakot, amikor nagyjából 100 meteor tűnt fel az égen! A hullócsillagok többnyire halványak és lassúak voltak, de sok tűzgömböt – a Vénusznál fényesebbnek látszó meteor – is láttak. A hat és fél évenként visszatérő üstökös 1940-ben nem okozott kitörést, 1946-ban viszont ismét jelentkezett a meteorraj, ekkor az észak-amerikai megfigyelők számoltak be 50-60 meteorról percenként. Ezek után nem meglepő, hogy a későbbi években mindig nagy reményekkel várták az üstökös, és így a meteorraj visszatérését.

Két hullámban várható hullócsillagzápor
A számítások alapján két meteorfelhőn fogunk áthaladni szombat este 6 óra és éjfél között, melyek közül a második, este 10-re előrejelzett maximum tűnik a biztosabbnak. A napnyugta környékére előrejelzett, fényesebb meteorokból álló maximumot olyan porfelhőktől várják, melyeket az 1800-as évek végén dobhatott ki az üstökös, ám mivel 1900 előtt nincs megfigyelésünk az üstökösről, nem tudhatjuk, hogy valóban mutatott aktivitást, vagy sem.
Az este 10 órára jelzett kitörést az 1900-ban és 1907-ben kiszabadult porszemek okozhatják, nagysága elérheti a 600 meteor/órát, bár egyes előrejelzések csak 50-100 meteor megjelenésére számítanak óránként. A kérdés eldöntésére a legjobb módszer, ha magunk is meggyőződünk arról, hogy mi történik szombat este az égen, reméljük ebben az időjárás nem fog megakadályozni minket. Sajnos egy komoly zavaró tényező viszont lesz: a négy nappal telehold előtt járó égi kísérőnk. Az erős holdfény a halvány meteorokat biztosan eltünteti az égről, de ha valóban 500-600 meteor villan fel egyetlen óra alatt, eléggé sok fényes lesz köztük ahhoz, hogy életünk egyik legszebb természeti jelenségében gyönyörködhessünk.
Aki legalább a Nagy Göncöl csillagképet ismeri, a mellékelt térképen jól meghatározhatja, hogy milyen irányban is kell keresni majd a meteorokat.

UARS műhold "nem"észlelés

Szeged, NYISZ 21:36-21:37
Az UARS műhold nem volt látható, viszont számos remek repülőgép ékesítette a Nagy Göncölt


Naprendszer-túra útlevél


Elkészült a szegedi Naprendszer-túra útlevele, mely már letölthető oldalunkról. Az útlevél végigvezeti a bolygóközi vándort a bolygók és Szeged nevezetességein, rövid leírásokat ad az égitestekről, a térkép pedig segít a túraútvonalon való eligazodásban.
Hamarosan kihelyezésre kerülnek a bolygómodellek, és elkészül a túra során használható hanganyag is, ami közérthető formában fogja segíteni a bolygóvándorokat. A nyomdai változat Szeged számos pontján – így terveink szerint nagyobb újságárusoknál, a Tourinform irodában – megvásárolható lesz, a bevétel pedig a Partiscum Egyesület ismeretterjesztő céljait fogja szolgálni.

Naprendszer-túra Szegeden

A Naprendszer-túrában szereplő bolygók és azok Naptól mért távolságai méretarányosak
Indulás: Móra Ferenc Múzeum - park
Érkezés: Partiscum Csillagda
Útvonal hossza: 5 km
Időtaram: gyalogosan 1,5-2 óra
                kerékpárral 40 perc
A túra útvonala gyalog és kerékpárral is bejárható.


FIGYELEM!!
A bolygó modellek még nincsenek az útvonalon kihelyezve, jelenleg az engedélyeztetési eljárás zajlik. A modellek elhelyezéséről a sajtón keresztül adunk tájékoztatást. Köszönjük türelmüket! Info: Illés Tibor +36 30 383-03-74



A Partiscum Csillagászati Egyesület elkészítette azt a Szegedre méretezett Naprendszer-túra útvonalat, melyen nemcsak hogy megismerhetők – a fénysebesség többszörösével utazva – a Naptól a Neptunuszig és a Plútóig szűkebb kozmikus hazánk jellemzői és valós méretei, hanem a város látnivalói is az „űrutazók” elé tárulnak. 


Több külföldi egyetemi városban már régóta működnek hasonló modellek, ahol végigsétálva a valóságban is megérthetők a Naprendszer méretei, a gigantikus távolságok és a bolygók nagysága. Nemcsak az iskolai oktatásban használhatók a hasonló útvonalak, de egyben igazi turistacsalogató látványosságok is. A túra útvonal mentén – ahogy az anyagi források és a támogatók, valamint a városképi szabályozások lehetővé teszik – a PACSI szeretne kihelyezni a bolygók jellemzőit és méretarányos modelljét ábrázoló táblákat is.

Naprendszer útlevél és hangos kísérő

Hamarosan elkészül és az internetről letölthető lesz egy tájékoztató füzet – a Szegedi Naprendszer-túra útlevele –, melyben az égitestek jellemzői, fényképei mellett megtalálható lesz az útvonal mentén található szegedi nevezetességek leírása is. Szintén letölthető lesz az a hanganyag, melyet akár mobiltelefonról is hallgathatnak majd a túrázók.

Belvárostól a repülőtérig – Naptól a Plútóig

A Naprendszer-túrában szereplő bolygók és azok Naptól mért távolságai méretarányosan lettek lekicsinyítve. Az 5 km hosszú útvonalon érinthetjük az összes bolygót, hogy végül eljussunk a séta végén a Neptunuszhoz, illetve a Plútót is megtaláljuk. Az indulási pont – azaz a Naprendszer középpontja – a Móra Ferenc Múzeum előtti parkban található, ahol 110 cm-es Nap-modell lesz majd elhelyezve. A sorban következő égitestek – a 0,4 cm-es Merkúr, az 0,95 cm-es Vénusz, és az 1 cm-es Föld, valamint a félcentis Mars – még jól látható távolságban, a Tömörkény Gimnáziumig néhány perces sétával is végiglátogatható.
Innentől azonban már valóban nagy utat kell bejárnia a vándoroknak, hogy a 11,2 cm-es Jupitert az Aradi vértanúk terén elérjék, majd ezt követően a Szentháromság utcán haladva, a Nagykörút végén a 9,2 cm-es Szaturnusszal találkozhassanak. Ezt követően a Mátyás téri Ferences templomot érintve Alsóváros napsugaras házai között, a Bálint Sándor Emlékháznál érjük el a 3,7 cm-es Uránuszt, hogy tovább haladva, a Pick Szalámigyáron túl, Szeged déli határában, Kecskéstelepen, a Partiscum Csillagászat Egyesület csillagvizsgálójánál a 3,6 cm-es Neptunusszal érjen véget sétánk.
És aki még nem fáradt el kellőképpen a virtuálisan 4 km-es, a valóságban viszont 4,5 milliárd kilométeres úton, kisétálhat a Belvárostól közel 5 km-re található Szegedi Repülőtérre, ahol a Plútó törpebolygó 0,2 cm-es modellje lesz majd elhelyezve.
A túra végpontján – a Partiscum Csillagdában – megtudhatjuk, hogy a legközelebbi csillag modelljéhez, az Alpha Centauri-ig virtuálisan közel 32 ezer kilométert, galaxisunk középpontjáig pedig „alig” 207 millió kilométert kellene mennünk.
De szerencsénkre ez a szegedi Naprendszer-túra útvonala már gyalog és kerékpárral is bejárható.

Látnivalók a Naprendszerben és Szegeden

A Partiscum Csillagászati Egyesület a későbbiekben – pályázati forrásból és támogatók segítségével – az égitestek méretarányos makettjét szeretné elhelyezni az útvonalon, melyek bemutatják a bolygók arányait és jellemzőit, Naptól mért valós távolságukat. A túra végpontján – a Neptunusznál – a Partiscum Csillagdában előzetes bejelentést követően távcsöves bemutatásra, és csillagászati témájú előadásokra is lehetőség nyílik majd.
De emellett a „bolygóvándorok” Szeged nevezetességeit is megismerhetik. A Múzeum, Belvárosi híd, Hild kapu, Szerb-ortodox templom, Fogadalmi templom, Dóm tér, Aradi vértanúk tere, Hősök kapuja útvonalon eljuthatnak a Szentháromság utcán át a Ferences templomig és a felújított rendházig, majd az újonnan átadott Bálint Sándor emlékházhoz, érintik Pick Szalámigyárat, hogy elérkezzenek a Neptunusz helyét jelképező Partiscum Csillagdához, Kecskéstelepre. Az utat innen tovább folytatva a Belvárosban elhelyezett Naptól a Plútó már 4,7 km-re található, a Szegedi repülőtér kifutójánál.

A Naprendszer-túra méretei
Méretek, távolságok
Nap – 110 cm – 0 m
Merkúr – 0,4 cm – 46 m
Vénusz – 1 cm – 85 m
Föld – 1 cm – 118 m
Hold – 0,3 cm
Mars – 0,5 cm – 180 m
Jupiter – 11,4 cm – 615 m
Szaturnusz – 9,2 cm – 1128 m
Uránusz – 3,7 cm – 2268 m
Neptunusz – 3,6 cm – 3535 m
Plútó – 0,2 cm – 4673 m


Naprendszer túra Szegeden nagyobb térképen való megjelenítése

Csillagda születik – MTT2011 előadás

Az MCSE Polaris TV jóvoltából nézhető meg az MTT2011-es tarjáni táborában tartott előadás, melyben néhány részlet megismerhető a Partiscum Csillagda születéséről. A panorámaképek segítségével pedig megtekinthető a csillagda belseje is.







Csoportkép – MTT 2011 – Tarján

Igazi meteorológiai-, túlélő- és vizitábor volt az idei MTT. Azonban a résztvevőket ez egyáltalán nem zavarta. A csoportképeken (10, 51 és 140 Mpx-es felbontásban megtekinthető, hogy ki volt ott, és kivel volt ott. Végül pedig az idei "csoportoszláskép" is megtekinthető.


MTT2011 – Csoportkép

MTT2011 – 51Mpx
MTT2011 – 140Mpx
(Katt a képekre az óriásfelbontáshoz)


MTT2011 – Csoportoszláskép
(Katt a képre az animációért)

Holdfotók

A Partiscum Csillagda Meade 254/2500-as Schmidt-Cassegrain távcsövével és PhilipsToUcam kamerával készített holdfotók.
A képek alacsony holdállásnál készültek 2011. július 7-én, magyar idő szerint 21:20 és 22:10 között.
Képfeldolgozás Registax+Photoshop

Az Almanon és környéke



Agrippa és a Julius Caesar az Ariadaeus hasadékkal
Maurolycus
Aristoteles és az Eudoxus
Cyrillus és a Theophilus

Szeretne-e saját csillagdát? - közvéleménykutatás

Nem hivatalos közvélemény kutatásunk során a válaszadók 8%-a nem szeretne saját csillagdát, míg 76% szívesen építene, vagy birtokolna egy ilyen építményt. Szintén 8%-nak már van csillagdája, viszont 8%-nak távcsöve sincs. A kérdésekre adott válaszok természetesen névtelenek és nem reprezentatív mintát mutatnak.

Kopernikusz planetárium építése

A Budapesti Távcső Centrumtól vásárolt Kopernikusz planetárium építése










Az építési leírás német nyelvű változata



Városi támogatást kapott a PACSI

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a Közgyűlés Oktatási valamint Idegenforgalmi Bizottságának döntése alapján két pályázati cél megvalósítására 2011-ben összesen 180eFt összegű támogatást nyújtott a Partiscum Csillagászati Közhasznú Egyesület részére.
A pályázatok keretében többek között szeptembertől tovább működik a városi Partiscum Csillagászati Szakkör, mellyel az iskolai oktatáson kívüli ismeretterjesztést kívánjuk szolgálni. Ezen kívül kihelyezett előadásokkal jelentkezünk a város alsó- és középfokú oktatási intézményeinél. A programokról bővebb információt weblapunkon, illetve bármely elérhetőségünkön kaphatnak.
Illés Tibor
PACSI elnök

A Naprendszer Éjszakája

A Múzeumok Éjszakája 2011-es programsorozatából természetesen nem maradhat ki a csillagászat sem. A szegedi Somogyi-könyvtár Gyermekkönyvtári részlege a Partiscum Csillagászati Egyesülettel közösen rendezi meg A Naprendszer Éjszakája című programot, melyre a gyermekek mellett természetesen a felnőtteket is várjuk.

A programból

  • A könyvtár földszintjén muzeális csillagászati könyvekből összeállított kiállítás látható
  • Csillagmesék: mit mesélnek a csillagképek, mitológia és népmesék
  • Csillagászati fejtörő: a helyes megfejtők távcsöves ismeretterjesztő kiadványt nyerhetnek
  • Miniatűr Naprendszer: mekkora a Nap és mekkorák a bolygók
  • Virtuális túra a bolygók világában
  • Csillag-kép: csillagképek felismerése
  • Távcsőbemutató: milyen volt Kepler távcsöve, hogy néz ki Jack Sparrow kapitány tengerészeti látcsöve, milyen egy modern csillagászati távcső
  • Készítsd el saját Naprendszeredet: csak papír, olló és némi ragasztó szükséges ahhoz, hogy szobádban egy miniatűr naprendszer legyen
A program ingyenesen látogatható!

Végre csillagfény karcolja a távcsöveket

Elérkezett az a pillanat is, amikor a csillagda olyan készültségi fokra jutott, hogy az első csillagfények "megkarcolhatták" a felszerelt távcsöveket. A mai estére csak egy gyors 3 csillagos beállítás és a Szaturnusz szemlélése jutott, de ez az esemény mérföldkőnek tekinthető, hiszen innentől kezdve az állandó ki-bepakolgatás és a folytonos beállítgatás már a múlté lesz.
Természetesen még sok munka vár ránk: a műszerszoba kialakítása, hőszigetelése, berendezése, a kábelezés, az elektromos szerelés, az egy méter magas észlelőgaléria elkészítése az elkövetkezendő napok hetek minden szabad percét ki fogja tölteni.
Sajnos fél 11 felé feljöttek a felhők, de nem is az észlelés volt a lényeg, hanem az, hogy némi csillagfény érje a távcsövek üveganyagát.

Viszont még sohasem sikerült ilyen hamar összepakolnom:
  1. korty sör
  2. távcső kikapcsolás
  3. mechanika elforgatása
  4. tető behúzás
  5. tető rögzítés
  6. korty sör
  7. főkapcsoló lekapcs
  8. ajtó bezár
  9. korty sör
  10. távozás az ingatlan irányába és a maradék sör elfogyasztása
Mindez összes 5 percet vett igénybe :-)

Áll az állvány a csillagdában

Ismét sikerült egy komoly előrelépést tenni a Partiscum Csillagdában. A hétvégén sikeresen elkészült a mechanikát tartó állvány, ami be is lett szerelve az épületbe. A szükséges beállítás és a vízszintezés után rozsdaátalakító szerrel lett kezelve, majd az alapozó festék száradása után fekete Supralux magasfényű zománccal lett festve.
Még hátra van a rezgéscsökkentő rendszer felszerelése, valamint egy galéria megépítése, azonban már „béta” üzemmódban már működőképes a csillagda.
Felépítés

A HEQ5-Pro mechanikát a csillagda tetőszerkezetéig, 230 cm magasságig kellett kiemelni, így szükségessé vált egy teljesen új tartószerkezet elkészítése. Az alapozásnál egy méter mélységig rögzített 4db menetes szárra lett rácsavarozva egy fűtésszerelésben használatos, nagyméretű acél zárókarmantyú. Ennek a közepére lett hegesztve 160cm-es hosszban egy NA108-as acélcső, melyre NA108-as fűtésszerelési karmantyú került, szintén hegesztéssel rögzítve. A szükséges vízszintezési beállítást egy másik NA108-as karmantyú végzi, melyet 4db M14-es menetes szárral és csavarok segítségével lehet emelni, süllyeszteni, illetve  ami nagyon fontos – vízszintbe állítani. Ennek a belsejébe egy gyűrű lett esztergálva, aminek a belső mérete megegyezik a HEQ5-Pro mechanika alapzatának méretével. Szintén erre kerül fel a pólusraállást segítő állítócsavarok tőcsavarja is.
Ezzel a módszerrel egy későbbi mechanika csere esetén csak a felső karimát kell újragyártani, így gyakorlatilag bármilyen mechanika felszerelhető az állványra. Az M14-es csavarok segítségével pedig majdnem 20cm-es függőleges állítási lehetőség biztosított, ami nagyobb távcső felszerelését is lehetővé teszi, hiszen a tetőnek nem szabad mozgatáskor beleütköznie a tubusba. Ehhez persze egy adott állásba kell tekerni a mechanikát, mely a normál helyzetbe akkor kerül, amikor a tető teljesen kinyílt.

További munkálatok

A „béta” üzemmódban letesztelt szerkezet a festés után másodlagos merevítéssel lesz ellátva, ami arra hivatott, hogy a rendszer rezgésének lecsengését minimálisra rövidítse le. Ennek érdekében a 160cm-es cső betonnal lesz kiöntve, illetve alsó harmadánál lesznek elhelyezve a merevítők.
Mivel elég magasra kerülnek majd a tubusok, szükséges lesz – a kényelmes betekintés miatt – egy galéria elkészítése is, mely egy méter magasságú lesz. A galéria aljában tárolórekeszek lesznek, amiben az akkumulátorok, a szünetmentes tápegységek és sok más, az amatőrcsillagász számára fontos „kincs” is elhelyezhető. Innen vezethet majd egy lépcső a csillagda melletti épület tetejére, ahol szabadtéri terasz lesz – de ez még a távoli jövő.
A galériáról már nemcsak a 254/2500-as Meade Cassegrain, illetve refraktorok használhatók, de akár egy Newton rendszerű távcső okulárkihuzata is elérhetővé válik. A csillagdában így maximum kétméteres tubushosszúságú távcső használható. Hasonló galéria van Vigh Lajos paksi Draco Csillagdájában is (Meteor 2011/4).

Az állvány