Partiscum Mobil Planetárium

Naprendszer-modell összeállítása

Amatőrcsillagász szemnek tetszetős kiadvány jelent meg az újságárusoknál közel két hónappal ezelőtt: egy valódi, működő Naprendszer-modell elemeit tartalmazó, színes, csillagászati ismereteket is tartalmazó sorozat.




2013. október 27. 

A negyedik szám után végre elkezdhető a munka. Az első szám tartalmazta a leírást, melynek segítségével összeállíthatjuk a Naprendszer vázát.

A modell weboldala


Óvatosan csomagoljunk!

A színes kiadványok mellett, korrektül összesütött műanyag borításban találjuk a modell elemeit. Nem árt azonban az óvatosság, hiszen igen apró csavarokat is tartalmaznak az egyes adagok. Szerencsére a kis alkatrészeket ragasztószalaggal rögzítették a csomagoláshoz. A műanyag borítások felvágása előtt nem árt, ha többször is elolvassuk az első szám összeállítási segédletét, hiszem nagyon fontos információkat tartalmaz.

Szerszámok

Aki az újságárusnál veszi meg az egyes számokat, annak gondoskodnia kell az apró imbuszfejű hernyócsavarok, valamint a kereszthornyos, csillagfejű csavarok kezeléséhez szükséges eszközökről. A legtöbb barkácsáruházban kaphatók ilyen készletek, ezekből érdemes a legkisebb méretű elemeket tartalmazót vásárolni. Aki előfizette a kiadványt, annak remélhetően megérkeztek az összeszerelést segítő szerszámok!

És mégis mozog a... Merkúr!

A jó tervezés és kivitelezés miatt szinte lehetetlen eltéveszteni az egyes alkatrészek helyét! A leírás áttanulmányozása után könnyedén összeilleszthető a Naprendszer-modell váza, melyre a következő számokban található elemek kerülnek majd. Az elkészült oszlopon a fogaskerék mozgatásával a rézpöttyökkel borított apró Merkúr máris mozog a Nap csillogó gömbje körül.




A Naprendszer-modell összeállítása


Előkerültek az eredeti tervek a szegedi napóráról

A Délmagyarországban is megjelent cikk nyomán nem várt, meglepő esemény örvendeztette meg a Partiscum Csillagászati Egyesületet: jelentkezett a napóra tervezője és kivitelezője, a korabeli gyártó vállalat utódja, a Szegedi Öntöde Kft. igazgatója pedig támogatásként felajánlotta, hogy újra elkészítik az elveszett óraszámokat.




A szegedi Retek utca 8-10. szám alatti tömbbelsőben megtalált napóra felújítását a PACSI vállalta. A történet egy újabb csavarjaként ráadásul kiderült, a tervező dr. Zsiga Attila és dr. Károssy Csaba még egy planetáriumot is megálmodott Szegedre. Sajnos ez támogatás nélkül maradt, így egy újabb napórát terveztek a Mátyás térre. A történetnek azonban akkoriban szomorú vége lett!


A terv és a tervező

Dr. Zsiga Attila a korábbi Juhász Gyula Tanárképző főiskola egykori adjunktusa, a Földrajz Tanszék korabeli oktatója jelentkezett egyesületünknél, mint a Retek utcai tömbbelső napórájának tervezője és kivitelezője. Újszeged végében, egy csendes utcában, családi házában fogadott bennünket a kartográfus, és átadta az eredeti terveket, valamint az avatás néhány korabeli fényképét.

Napórát a panelek közé 

Illés Tibor: Honnan jött az ötlet, hogy napórát készítsetek?
A terv: Retek utca tömbbelső
a napórával
dr. Zsiga Attila: Annak idején az én fejemből pattant ki, mert az akkori park területére valamiféle díszítőelemet szerettem volna létrehozni. Akkor még a lakóközösség összejárt és közösen kitaláltuk, hogy egy napórát építünk oda. Kiszámítottam, megrajzoltam, a terveket pedig engedélyeztettük. Abban az időben még dr. Károssy Csaba – aki 1983-ban elment Szombathelyre tanszékvezetőnek – a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán oktatta a csillagászatot. Volt egy időszak, amikor a napórákról gyűjtögetett fényképeket, és számolgatta, hogyan is lehet napórát készíteni, és akkor találtuk ki ezt a dolgot.


Az anyagjegyzék
IT: Nehéz volt az engedélyek beszerzése?
ZsA: Egyáltalán nem volt nehéz. Akkoriban minden társadalmi munkában ment, és gyakorlatilag csak az anyagra adott pénzt a tanács a Népfrontnak, amivel el kellett számolni. Így a város és a Szegedi Vas- és Fémöntöde támogatta a munkánkat azzal, hogy a számokat legyártották. Az időegyenlet táblázatát pedig Hajdú Gábor kisiparos gravírozta és fényezte le.

IT: Hogyan zajlott a munka és milyen volt az avatás? 
Az építők és a családok
ZsA: Velem együtt négy-öt férfi dolgozott a napórán, természetesen az asszonykák is lejöttek, persze ők folyamatosan a sört és a bort hordták nekünk, de kaját is kaptunk tőlük. Az alap gyakorlatilag egy hét alatt elkészült, majd egy újabb hétig pihent. A felső rész két nap alatt megvolt, mert minden elő volt készítve, leszabva, így lehetett vele haladni.
Az avatásra a város részéről senki nem jött el. Megelégedtek annyival, hogy odaadták a pénzt, mi pedig elszámoltunk vele, a maradékból pedig egy jó nagy adag pörköltet főztünk.
Mi 2003-ban költöztünk el a Retek utca 10/A-ból, de amíg ott laktunk, mint közös képviselő, rendszeresen karbantartottam a napórát. Sajnos erős emberkék erődemonstrációra használták az árnyékvető rúdját. Először meghajtották, amit mi visszahajtottuk, de később már le is törték. Sajnos, ha nem kezelik a parkot, akkor az emberek is úgy állnak hozzá. Én azt szoktam mondani, hogy a kulturált környezet eleve rákényszeríti a környékbelieket a kulturált viselkedésre.

A tervező fiai az elkészült napóránál, 1986.

IT: Hogyan teltek a további évek, volt-e még hasonló ötleted?
ZsA:
Később volt egy másik napóra-ötletünk is, amit a Mátyás térre szerettünk volna elkészíteni, az azóta már lebontott tűzivíz tározóból. Először egy planetáriumot terveztünk, aminek a teteje egy felfújható kupola lett volna, de ezt már senki nem akarta támogatni. Abban az időben Kecskeméten a város vezetőinél volt fogadókészség egy ilyen témára, pedig Szegeden is lehetett volna... Azóta is működik ott egy kisplanetárium.
Ezt követően javasoltam, hogy legyen a Mátyás téren egy napóra. Sajnos a fogadtatása másként sikerült! Az akkori  Földrajz Tanszék vezetője meggyötört vele, majd a saját neve alatt bevitte a Városi Tanácshoz, és a végén, a terv elutasítása után, kaptam egy fegyelmit tőle. Ezután közös megegyezéssel távoztam a tanszékről.
A napóra számlapjának terve

IT: Azóta mivel foglalkozol?
ZsA:
Mivel térképész a végzettségem, abban az időszakban adjunktusként ezt a tárgyat tanítottam a főiskolán. 1989-ben kerültem el a tanszékről, majd tíz évig a MAHART kirendeltség-vezetőjeként dolgoztam.  Ezt követően magánvállalkozóként, mint térképész munkálkodtam, az Attila utcai térképboltot vezettem. Amikor eljött a GPS-korszak, az egyre csökkenő kereslet miatt a tulajdonos megszüntette a boltot.
Jelenleg számítógépes térképszerkesztéssel foglalkozom, kartográfiai termékek jönnek ki a kezem alól. Én készítettem a Nagy Világatlasz 12 oldalát, Szeged „barna-sárga” várostérképét szerkesztettem, amiből 35 ezer darabot értékesítettek.  De Tiszasziget, Kübekháza és még jó néhány település térképén munkálkodtam. Sokat geodétáskodtam, temetőket mértünk fel. Most már a fiam viszi a vállalkozást, én itthon dolgozom, a feleségemet ápolom, aki sajnos Alzheimer-kóros (Délmagyaroroszág, 2013. július 22).

dr. Zsiga Attila munkáit itt tekintheti meg
katt a képre

dr. Zsiga Attila munkái


IT: Ha elkészül a felújítás, mit ajánlanál a környékbeli lakóknak, akik „visszakapják” a napórájukat?
A kész napóra, 1986
ZsA: Sok kellemes emlék fűz ahhoz a környékhez, de sajnos sokan már elköltöztek onnan. Egy dolgot tudok ajánlani: érdemes a megőrizni, vigyázni a környezetre. Persze ehhez a városnak is normálisan kellene a teret kezelnie, parkként, nem pedig rétként úgy, hogy talán egyszer-kétszer lekaszálják, levágják a füvet, összeszedik a szemetet. Ha ez a tér rendbe van téve, akkor nagyon szép is tud ám lenni!
Tavasszal olyan a klímája, hogy szélcsendes időben nagyon kellemes meleg van itt, a házak által körbezárt belső téren. Voltak mászókák is és élettel volt teli a terület. Ide mindig ki lehetett menni a gyerekekkel sétálni, még egy homokozó is volt, amiben annak idején évente cserélték a homokot.
Arra kérnék mindenkit, hogy vigyázzon majd erre a napórára, ne ezen próbálja ki az erejét!

Egy majdnem planetárium, és a majdnem napóra

dr. Zsiga Attila és dr. Károssy Csaba a Juhász Gyula Tanárképző főiskola oktatói 1988-ban szerették volna megragadni azt az egyedülálló lehetőséget, hogy városi támogatással, egy régóta használaton kívüli műtárgyból Szegednek is planetáriuma lehessen.
A Mátyás téren akkoriban egy használaton kívüli tűzivíz tározóból előbb planetáriumot, majd támogatottság híján napórát szerettek volna kialakítani. A tervek a fiókba kerültek, de némi áttervezéssel bárhol kivitelezhető lenne a szerkezet.

A Mátyás téri napóra terve

a teljes tervhez katt a képre

Mátyás tér, napóra (terv)

Elkezdődött a szegedi elfeledett napóra felújítása

A napóra a tisztítás előtt
A IX. Napórás találkozó szegedi eseménye során felfedezett napóra felújítását a Partiscum Csillagászati Egyesület vállalta magára. A kora őszi napsütésben elkezdődött a munka.




Dózsa parasztjai hajdan kaszával-kapával-vasvillával indultak neki a történelemnek, és vezetőjük tüzes trónon végezte, egyesületünk viszont a langyosan sütő, őszi napsütésben kezdett neki a napóra felújításának kapával, seprűvel és egy ideiglenes árnyékvetővel felszerelkezve.

Egy váratlan segítő és a korabeli szemtanúk

A helyszínre érve dokumentáltuk a jelenlegi állapotot. A napóra számlapjának szélét a környező fű (gaz) elkezdte benőni, az árnyékvető csonkja még jól látható. Meglepő segítségként a helyszínen a Délmagyarország tudósítóival találkoztunk. A fotóriporter, Karnok Csaba rögvest kapát ragadott, és elkezdte kiszabadítani a szerkezet szélét. Így már egy önkéntessel gyarapodott is kis csapatunk!
A munkálatok közben két, közelben lakó, idősebb úr érdeklődéssel fordult hozzánk. Egyikük a napóra „pusztulása” után költözött a közeli panellakásba, a másikuk viszont még emlékezett arra, hogy „működött az óra”. Mindketten elismerésüket fejezték ki munkánk láttán, sőt megígérték, ha csak tehetik, odafigyelnek majd a felújított szerkezetre.
Megpróbáljuk felkeresni a Szegedi Vas- és Fémöntödét is, ahol  hajdan a fémmunkák elkészültek, illetve várjuk azok jelentkezését, akik még emlékeznek az avatásra, esetleg fényképekkel is rendelkeznek az eseményről. Ennek érdekében szórólapokat is eljuttatunk majd a környéken lakókhoz.



Gondos tájolás, elveszett számok

A megtisztítást követően egy ideiglenes árnyékvetővel ellenőriztük a napóra „működését”, melyet összevetettünk az időegyenleti grafikonnal is. A képeket pontban déli 12 órakor készítettük, melyek azt mutatták, hogy bizony pontosan „jár az óra”.
A napóra, ami még az űrből is látszik: a Google Maps képén jól kivehető a számlap 3x3 méteres négyzete
A számlap tájolásának ellenőrzése is a kívánt eredményt mutatta. A letakarítás után tűntek fel a kétóránkénti arab számok nyomai, illetve a valamikori festés maradványa. Valószínűleg az egész és fél órákat jelző vonalak sávja vörös, míg a számlap sárga színű lehetett. Egyéb feliratot nem találtunk, bár az árnyékvető déli végénél mintha betűk lenyomatai tűnnének ki a betonból, bár ez ma már igen nehezen látszik.
Az elveszett számok nyomai


Sakkasztal és iránytű

„Iránytűasztal”
A korabeli panel-tájépítészet szokásos elemei a betonból kiöntött, kétszínű padlóburkolóval borított sakkasztalok voltak. Azt ugyan nem mutatta ki egyetlen statisztika sem, hogy hányan vehettek részt egy-egy partiban, azonban itt egy érdekességre is rábukkanhattunk. Az egyik asztalon valóban a sakkjáték táblája van kirakva, azonban a másikon – igaz a kivitelezést végző szaki bájos kanyarjával fűszerezve – egy iránytű rajzolódik ki. Az „ÉSZAK” felirat, valamint a keleti irányt jelző „K” betű még megvan, de a nyugati részt már a gondos kezek elbontották, a déli irány valószínűleg nem is volt jelölve. A harmadik betonasztal felülete azonban teljesen üres.

Hogyan tovább – tervezés

Jelenleg Marton Géza, az MCSE Napóra Szakcsoport vezetőjének és Keszthelyi Sándor bevonásával az árnyékvető pontos méretezése folyik. Modern korunk zajos és pajkos ifjúsága miatt valószínűleg nem az eredeti megoldást fogjuk majd választani. A 46,3 fokban a pólusra mutató árnyékvető nem igazán „vandálbiztos”, a háromszög alakú lemez viszont drága és nehézkes. A kettő ötvözéseként az árnyékvetőt az aljzathoz egy talpon keresztül lemezekkel csavarozzuk fel, majd „félúton” egy függőleges merevítést alkalmazunk, így csökkentve a szerkezet rongálhatóságát. Bár sajnos ezt már tudjuk:
„Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
De a világegyetemben nem vagyok olyan biztos.”

Albert Einstein
Szükséges még a kétóránkénti órabeosztás mutató arab számok legyártása, és megfelelő rögzítése olyan anyagból és módon, hogy az ne keltse fel „gyűjtögető” honfitársaink érdeklődését. Az időegyenlet grafikonját következő látogatásunkkor leszereljük, majd polírozás és újrafestés után ismét felerősítjük majd a beton talapzatra. A későbbiekben erre a lemezre – vagy egy külön táblára – szeretnénk felgravírozni a közreműködő szervezetek és az esetleges adakozó nevét is, a felújítás és az „újraavatás” időpontját is.

Szeretnénk néhány feliratot is elhelyezni a felújított napóra környezetében, esetleg a számlapon. Egyik ötletünkhöz kérnénk a hozzáértőktől egy szakszerű latin fordítást is:

Ne lopd el az időt

szabad fordításunkban: Non furtum tempus

Új felület, festés és minipark

Az óravonalakat mindenképpen fel kell majd polírozni. A számlat beton felületét – melyen az idő és a fagy is nyomot hagyott – be kell majd vonni egy új kopóréteggel. Itt elképzelésünk szerint a műkő jöhet szóba az eredeti festés szerinti színnel: a számlap sárga, a keret vörös.
Az eredeti árnyékvető maradványait kivéssük, a helyét feltöltjük úgy, hogy az új pálca már biztosabban álljon.
A napóra környezetét is rendbe szeretnénk tenni. A számlap körül egy méteres sávban gaztalanítást végzünk, majd a megfelelő mélységű „tükör” kiásása után, geotextil leterítését követően fehér zúzöttkő keretet kap a szerkezet.
Fel szeretnénk újítani mindkét „sakkasztalt”, különös tekintettel az iránytűre. A mintázat nélküli, csupasz asztalon pedig egy újabb napórát is felállítanánk, függőleges árnyékvetővel.

Az avatás

A felújított napóra „újraavatójára” terveink szerint 2014. március 20-án, déli 12 órakor, a tavaszi napéjegyenlőségkor kerül majd sor. Az időjárás függvényében távcsöves Nap-bemutatással és egy kis csillagászati vendégasztallal fogjuk majd várni a környék, a város lakóit, illetve mindenkit, aki a csillagászatot és napórákat kedveli.

katt a képre

Segítség!!! – pénz, paripa, fegyver

Természetesen minden munkát a lehetőségeinkhez mérten saját erővel és eszközökkel fogunk majd megoldani. Azonban szívesen látjuk azokat, akik a fizikai munkában – ásás, lapátolás, betonöntés –, valamint a szakipari munkákban – műkő öntése, betonozás, hegesztés, polírozás, festés – segítségünkre lehetnek. Az időpontokat majd az egyesület Facebook oldalán tesszük közzé.
Mindennemű anyagi segítséget is szívesen fogadunk, mivel sajnos a szükséges anyagok bizony pénzbe kerülnek. Előzetes kalkulációnk szerint mintegy 30 ezer forintot kellett volna ráfordítanunk, de a hiányzó számok pótlása, a tartósabb műkő felület kialakítása, és a környék rendbetétele legalább a duplájába fog kerülni. Természetesen felkeressük a helyi önkormányzati képviselőket és szakípari cégek segítségét is kérni fogjuk.




Újjáéledhet Szeged napórája?

Nyomozás egy szegedi horizontális napóra után

Az „elveszett” napóra
A Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Agórában tartotta IX. országos találkozóját a Magyar Csillagászati Egyesület Napórás Szakcsoportja, melyet a Partiscum Csillagászati Egyesülettel közösen szervezett. A találkozó egyik figyelemre méltó aktualitása egy „elveszett” szegedi napóra megtalálása volt. A napóra felújítását a PACSI vállalta, amihez támogatókat is vár.





A Partiscum Csillagászati Egyesület felvállalta, hogy a „panel-napórát” felújítja. Ehhez azonban nemcsak anyagi forrásokra van szüksége, hanem a munkálatokban aktívan közreműködő, segítőkész embereket is vár. Jelentkezni az egyesület e-mail címén, illetve telefonon lehet:
30/383-03-74
70/591-14-12

A Délmagyarország napilap 1986. november 7-én (!!!!) a 16. oldalon ad hírt egy napóra elkészültéről

Cikk a DM-ban
Új napóra. Köztéri napórával gyarapodott az elmúlt napokban Szeged. A felsővárosiak összefogásából született játszótéri érdekességet a lakóterületi központ társadalmi munkában valósította meg. A háromszor három méteres óra számlapjait a Szegedi Vas- és Fémöntöde készítette el, Hajdú Gábor kisiparos pedig társadalmi munkában lefényezte. Az itt lakók munkáját a Vedres István Építőipari Szakközépiskola három tanulója is segítette. A városi tanács, a HNF és a felsővárosiak szorgoskodásának eredménye közel tízezer forint értékű társadalmi munka. Igaz a nap egyelőre nem akar sütni, de a legkisebbek körében így is népszerű az óra.

Az MCSE főtitkára, Mizser Attila által elküldött cikk fényképet is közöl, amelyen a hatalmas napóra panelházak között fekszik a földön egy jókora (remélhetőleg) pólusra mutató árnyékvető rúddal. Arab az óraszámozás, a félórák is jelöltek.
Az időegyenleti grafikon
Az egyesület levelezőlistájára küldött felhívás hatására Szabó Imre, szentesi napórakutató Szegedre utazott és addig járta a felsővárosi panelvilágot, amíg meg nem találta a napórát a Retek utca 8. számú háztömb mögött a játszótéren, a trafóház mellett. A napóra fém árnyékvetője sajnos nem élte túl az elmúlt 27 esztendőt, viszont a horizontális napóra számlapja ma is ott fekszik a fűben. Sőt a napóra finomhangolását segítő időegyenleti grafikont mutató kisebb tábla is még megtalálható!

Napóra a panelek tövében

Szabó Imre útmutatását követve könnyen odatalálhatunk az 1986. november 7-én felavatott horizontális napórához, ami a kelet-nyugati irányú Retek utcából érhető el. A Retek utca 8-10-12. és a Kemes utca 14-16-18. négyemeletes panelházak által közbezárt belső területen van. Kissé keresni kell, hiszen teljesen a pázsitba simul. Leginkább a Retek utca 10/A és 10/B lépcsőházak között átjárón déli irányban áthaladva található meg.
A fűvel benőtt napóra számlapja
A földön fekvő, vízszintes számlapú napóra valóban 3x3 méteres, de a betonozott rész külső része már füves, földes. A betonba épített alumínium csíkok 2,2x2,2 méteres belső részt határolnak, ez anno sárgára lehetett festve. Ettől kifelé az egész órás és a félórás csíkok megvannak, ezen belül az arab óraszámok már lekoptak.
Megmérve a napóra számlapjának kelet-nyugati élét az égtájakhoz képest csak 1,2 fok az eltérés. Ez a kis eltérés arra mutat, hogy a napórát olyan valaki tervezte és tűzte ki, aki nemcsak a napórákhoz, hanem a csillagászathoz (csillagászati földrajzhoz) is értett.
A napóra koordinátáját meghatározhatjuk a Google Earth segítségével. A Retek utca 10-re keresve szépen bejön a házsorok közötti parkolókkal, fákkal tarkított belső park, sőt a műholdfelvételen ott van maga a napóra is! Egy trafóháztól délre van, mellette három kis folt a kerti asztalokat és az ülőhelyeket jelzik. A napóra koordinátái: 46.266016 északi szélesség és 20.163345 keleti hosszúság.
A napóra fém árnyékvetője (természetesen) nincs meg, de középen ott van a letört csonkja, abból úgy sejthető, hogy ez egy hengeres vascső volt. Ha manapság egy stabil, vandálbiztos mutató készülne ide, akkor a napóra újra régi fényében mutathatná az időt!

Keszthelyi Sándor a napóránál

A napóra mutatója

A szegedi napóra számlapjához illő árnyékvetőjének helyreállításához egy pici csillagászati földrajz is szükséges. A napóra mutatója a helyének földrajzi szélességével kell hajolnia a vízszintes síkhoz: azaz 46,266016, kereken 46,3 fokkal. Ennek függőleges síkja észak-déli irányúnak kell lennie, de az itt adódik a számlap égtájakra tájolt megépítéséből, valamint a mutatónak a napóra közepéből kell kiindulnia.
A téli napfordulói 20,2 fokos napálláshoz elegendő lenne egy 60 cm-es rúd, akkor délben végigérne az árnyék a napóra északi széléig. A napéjegyenlőségekkori 43,7 fokos napálláskor 105 cm-es rúd árnyéka érne végig, viszont a nyári napforduló legmagasabb 67,2 fokos napállásának legrövidebb az árnyék, ekkor 150 cm-es rúd kell.
Ez utóbbira kell tervezni, azaz 150 cm-es rúd kell, ennyi legyen a számsík fölött. Gondolni kell a betonba kerülő plusz szakaszra is. Statikailag biztosabb egy háromszög alakú árnyékvető, amelynek ilyen hosszú az éle. Vagy legalább a rúd alátámasztandó.

Napóra a ferences templomnál

Napórák Szegeden anno...

Szeged, Mátyás király tér
Alsóvárosi r. k. templom (Szeged-Alsóvárosi Ferences Templom). Műemlék. Gótikus stílusban épült 1493-1503 között, újjáépítve 1713-ban. Napóra van a templom Ny-i bejáratától balra, már a plébánia D-i falán 4 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap falra rögzített márványlap, négyzet alakú, 0,5 m élhosszúságú. Óraszámozása: VI-XII-VI, változó közű, negyedórás sűrűségű. Felirata: MDCCCXVII, azaz 1817-ben készült. 2003-ban ünnepelték a templom felszentelésének 500 éves évfordulóját. Ekkor a felújításakor (külső vakolás és festés) ezt a napórát 1 méterrel magasabbra helyezték. Kissé közelebb is került a tőle keletre magasodó templomhoz, így délelőttönként teljesen árnyékban marad.

Szeged, Mátyás király tér
Napóra a kvadrumban
Az alsóvárosi r. k. templomhoz (Szeged-Alsóvárosi Ferences Templomhoz) csatlakozó ferences kolostor. Műemlék. 1713-1751 között épült több szakaszban barokk stílusban. A 18-19. században ferences főiskola működött itt, 1950-től szociális otthon. Napóra van a kolostor belső udvarának D-i falán 5 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra karcolt és festett, negyedkör alakú, 1,5 m sugarú volt. Óraszámozása: VIII-XII-III, változó közű, félórás osztású. A napóra valószínűleg 18. századi, később többször felújították. A 2003-as felújításkor a napóra számlapját „megszüntették”. Csak az árnyékvetője maradt meg, az is elgörbített helyzetben.


Szeged, Kertész utca
Füvészkert, Szegedi Csillagvizsgáló
A Füvészkert sarkában lévő egyetemi csillagvizsgáló. Napóra csillagdától 5 m-re DNy-ra a talajon van. Horizontális. Árnyékvetője pólusra mutató 3 m hosszú vascső. A számlap betonra és betonlapokra festett 5 m átmérőjű félkör. Óraszámozása nincs, csak 13 osztásvonal. Szatmáry Károly fizikatanár készítette 1992-ben.

Szeged, Mars-tér (??)
Nemzetközi Ipari Vásár területe. Napóra áll a bejárattól jobbra egy vasállványzaton. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A fém számlap téglalap alakú. Óraszámozása: VI-XII-VI, változó közű. Felirata: P GY. és az 1984-es évszám

Szeged, Rigó u. 12.
Bérczi Szaniszló napórája. Családi ház udvarán kisméretű (12x25 cm) tégla lapburkolat. Erre van szerkesztve egy horizontális napóra. Az óravonalak és az éves napjárás hónapvonalai krétával vannak kihúzva. A téglák éleibe baltával bele van vésve olyan jelek, amelyből újra fel lehet rajzolni a krétavonalakat, ha elkoptak. Az árnyékvető egy pózna. A napóra 2005-ben készült.

Árpád tér
Korábban az Árpád térről nézve a Szeged Nagyáruház előtt, a jelenlegi Katolikus ház tűzfalát is díszítette egy festett „reklám” napóra. Sajnos a felújítások során ezt levakolták. 

Szeged - Tápé. Általános Iskola
Földrajzi gyakorlókert, 1980-ban létesült. Napóra van a kertben egy 1 m magas vascső oszlopon. Ekvatoriális, árnyékvetője a pólusra mutat. A két tartókör és a számlap átmérője 0,8 m-es. Ugyanitt világtájmutató és delelés-magasságmutató is van. Valamennyit Pósa Lajos és Tóth Ágnes földrajztanárok tervezték 1980-ban.

Juhász Gyula: Tápén

Juhász Gyula szobra
Egy szőke ákác árnyán áll a lóca,
Onnan tekintek a világba most,
Delet mutat az álmatag napóra,
Az ég tündöklő és a táj halott.

Most alszanak a kazlak kertek alján
És alszanak a kertek boldogan
S a békák némák most a tócsa partján
És alszik az idő, mely gyászt fogan.

És alszik bennem a remény, az emlék,
Egy szőke felleg áll fejem felett.
Körötte bánatos kék végtelenség,
Ó szőke felleg, csöndes üzenet!

Mit árnyékolod be az égi kéket,
Mit árnyékolod be a lelkemet?
Üzennek már a fájó messzeségek,
Nyomor, panasz, gyász vár már rám. Megyek!


Ott van elrejtve a vers harmadik sorában: „Delet mutat az álmatag napóra...” Vajon ma is mutatja még a delet? És vajon hol?